Második világháborús propaganda konferencia előadásai

A Második világháború történetét bemutató a CEU és a MTA II. világháború története albizottság közös podcast sorozata új zsánerrel jelentkezik. Az MTA Székház Felolvasótermében, a Magyar Tudomány Napja alkalmából az MTA II. világháború története albizottság szervezésében 2018. november 16-án elhangzott előadások podacastjai elérhető a CEU Podcast Library-ban. Az előadások általában tizenöt perc hosszúak és a magyar történettudomány új eredményeire támaszkodnak a második világháború történetének kutatásában a háborús propaganda tereit, szereplőit és következményeit bemutatva.

Turbucz Dávid a Horthy-kultusz egyes fázisait mutatja be a második világháborúban, Olasz Lajos pedig a kultusz egy részét elemzi, hiszen Horthy István, a kormányzó idősebb fia a második világháború időszakának tragikus sorsú mellékszereplője volt. Nagy Boglárka bemutatja, hogy a II. világháborús magyar propagandaplakátok miként szólították meg a lakosságot, hogyan próbálták a véleményüket, a háború eseményeihez való hozzáállásukat befolyásolni, emellett mennyire töltöttek be fontos szerepet a propaganda terjesztésében a korszak többi médiumához képest. Segyevy Dániel Zoltán a Kárpát-medencére és környékére fókuszáló, anyanyelvi és nemzetiségi adatokat ábrázoló térképeket elemzi a revízió szolgálatában. Sávoly Tamás bemutatja a II. világháborús forrásokat az MTI és társvállalatainak az ügyviteli és műsordokumentumaiban. Fóris Ákos az 1941-es szovjet repressziók, mikor is a szovjet állambiztonsági szervek illetve a visszavonuló Vörös Hadsereg alakulatai több ezer politikai foglyot, túszt és katonát végeztek ki, használatát értékeli a magyar propagandában. Kovács Cs. Tamás a Harc című antiszemita folyóirat feltárásával bemutatja, hogy miképp működött és melyek voltak a céljai a tudatos zsidóellenes propagandának Magyarországon. Pap Eliza az újpesti zsidók elleni propaganda megnyilvánulásait elemzi a fennmaradt újpesti sajtóanyagok (Fórum, Független Újság, Igaz Szó, Újpest) egy részére támaszkodva kiemelve az egymást követő zsidótörvények és jogfosztó rendeletek helyi megvalósítását és aktorait.

Meszerics Tamás az angol–amerikai háborús propaganda kontextusában egy 1943–1944-es titkos, vagy “fekete” propaganda műveletet mutat be, amivel magyarországi zsidókat céloztak volna meg a soá kellős közepén, de amit végül a washingtoni OSS főhadiszálláson megvétóztak. Kalmár Miklós a nemzetiszocialista Németország háborús propagandájának szolgálatában az építészeti terveket elemzi, amelyek Berlint a világ leendő fővárosává, „Welthaupstadt Germaniává” voltak hivatottak átalakítani. Fülöp Márton a II. világháború idején két müncheni székhelyű német vicclap, a Fliegende Blätter és Simplicissimus 1939 szeptembere és 1944 szeptembere közötti időintervallumban keletkezett karikatúráit és cikkeit elemezi, elsősorban a két újság háborús propaganda-tevékenységére koncentrálva, de kitérve általános jellemzőikre is. Czinki Gertrúd a kevésbé kutatott téma az ún. „afro-németek” történetét elemzi a németországi gyarmat-revizionizmussal összefüggő propagandatevékenység során. Havasi Benigna a német nyelv nácitlanítását elemezve propagandaanyagokat, így újságcikkek, plakátok, reklámok, szórólapok alapján bemutatja, milyen változáson ment keresztül a német nyelv 1933-tól kezdődően. Bartha Ákos a náciellenesség különböző csoportjait sorolja fel Magyarországon a második világháború idején, hiszen a náciellenes közszereplők zavarba ejtően sokféle ideológiai háttérrel és motivációval rendelkeztek és nem alkottak egységes csoportot. Tulipán Éva az 1848-as honvédzászlók visszaadását elemzi 1941-ben és 1948-ban, mely a fagyos szovjet-magyar viszony 1940-es évek eleji rövid enyhülésének egyik szimbolikus eseménye volt. Pihurik Judit az antifasiszta propagandát mutatja be a szovjet hadifogolytáborokban két forrástípus, a táborokban készült úgynevezett búcsúalbumok, és volt hadifoglyok visszaemlékezései alapján és a mellett érvel, hogy a szovjet hadifogság történetének része a korábbi ellenség ideológiai meggyőzésére tett kísérlet is.
A konferencia hosszabb bevezető előadását Virányi Péter tartotta a propganda természetéről, mely külön elérhető a CEU Podcast Library-ben online.

A konferenciát Paksa Rudolf, Virányi Péter, Pető Andrea, illetve Stefano Bottoni és Ungváry Krisztián szervezte.